Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes első sikerét az 1968-as Ki mit tud? és a Nyílik a rózsa című vetélkedők hozták el, az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen első helyezést ért el és elnyerte a különdíjat is. Az első önálló népdalestjét 1976-ban adta, két évvel később megjelent az első önálló nagylemeze is és megalapult a Vikár Budai Népdalkör, amelynek a mai napig a vezetője. Az 1970-es évek közepétől népdalokat, népmeséket gyűjtött a környező országok magyarlakta településeiről, a 2000-es évek elején mesekazettái jelentek meg gyermekek és felnőttek számára. Népzenei táborokat vezet, népzenét tanít, 2008 óta a Magyar Katolikus Rádióban szerkeszti és vezeti a népzenei műsort.

Fekete György Kossuth- és Munkácsy-díjas belsőépítész 1957-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ezt követően az Általános Épülettervező Vállaltnál lett vezető, majd nem sokkal később szabadúszó iparművészként folytatta pályáját. Igazgatóként 1980 és 1983 között vezette a Képző- és Iparművészeti Főiskolát, 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. A Magyar Művészeti Akadémiának 1990 óta a tagja, a testület 2011. november 5-én elnökének is választotta, amelynek 2017 októbere óta tiszteletbeli elnöke. Belsőépítészként tervezett kiállítási installációkat, templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat, külföli magyar kiállításokat. Alapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet folyóiratnak, amelyet 1993-ban indított újra.
Gratulálunk a magyar művészeti életben kimagasló teljesítményt nyújtó tevékenységeik elismeréséhez! 
(Felhasznált forrás: wikipedia.org)

A rádió mellett televíziós műsorok készítésében is részt vett. Ezek közül legismertebb a Magyar Televízió népszerű tudományos-ismeretterjesztő magazinja, a Delta című műsor, amelynek több mint 40 éven át volt narrátora. A Kossuth rádióban 2000 pünkösdjétől indult el a magyar harangok történetét bemutató sorozat, amelynek során minden héten más-más templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait kezdetekben ő látta el. Településünkön élményszerű előadás keretében mutatta be a dejtári Római Katolikus Templom harangjainak történetét.

1973-tól volt tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagjaként is tevékenykedett. Nyugdíjazását követően a Központi Papnevelő Intézet rektorának, Bíró László püspöknek meghívására az intézet retorikatanára lett.

Bőzsöny Ferenc elnyerte a Magyar Rádió és Televízió nívódíját, 1997-ben Kazinczy-díjban részesült. 2000-ben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerést vehette át. 2005-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott. Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgára.
EMLÉKÉT ŐRIZZÜK, NYUGODJÉK BÉKÉBEN!