HATÁRTALAN HAZASZERETET
Találkozás Lőrinc Sarolta Aranka ipolybalogi énekmondóval
EMLÉKEZÜNK
Egy éve decemberben hunyt el Csontos János, József Attila-díjas író, költő, újságíró, televíziós szerkesztő és kultúraszervező, a Magyar Idők főmunkatársa. A rangos József Attila-díj mellett korábban elnyerte a Szellemi honvédelemért díjat, a Kós Károly-díjat és a Csengery Antal díjat. Településünkről is publikált. December 16 - án a Rákospalotai templomban, a 18.00 órakor kezdődő szentmise után lesz a verseit tartalmazó lemez bemutatója.
NEMZET MŰVÉSZE DÍJAK ÁTADÁSA
A Magyar Művészeti Akadémia november 5-én adta át a Nemzet Művésze díjakat. Az elismeréssel idén hét művészt jutalmaztak, köztük Budai Ilona népdalénekest és Fekete György belsőépítészt, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnökét, akik hosszú éveken keresztül támogatták, valamint szervezői, előadói, segítői, zsűritagjai voltak településünk több rendezvénysorozatának, így a Magyar Örökségdíjasokat bemutató előadásoknak és a Luspay Kálmán kántortanítóról elnevezett Népdaléneklő versenynek.
Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes első sikerét az 1968-as Ki mit tud? és a Nyílik a rózsa című vetélkedők hozták el, az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen első helyezést ért el és elnyerte a különdíjat is. Az első önálló népdalestjét 1976-ban adta, két évvel később megjelent az első önálló nagylemeze is és megalapult a Vikár Budai Népdalkör, amelynek a mai napig a vezetője. Az 1970-es évek közepétől népdalokat, népmeséket gyűjtött a környező országok magyarlakta településeiről, a 2000-es évek elején mesekazettái jelentek meg gyermekek és felnőttek számára. Népzenei táborokat vezet, népzenét tanít, 2008 óta a Magyar Katolikus Rádióban szerkeszti és vezeti a népzenei műsort.
Fekete György Kossuth- és Munkácsy-díjas belsőépítész 1957-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ezt követően az Általános Épülettervező Vállaltnál lett vezető, majd nem sokkal később szabadúszó iparművészként folytatta pályáját. Igazgatóként 1980 és 1983 között vezette a Képző- és Iparművészeti Főiskolát, 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. A Magyar Művészeti Akadémiának 1990 óta a tagja, a testület 2011. november 5-én elnökének is választotta, amelynek 2017 októbere óta tiszteletbeli elnöke. Belsőépítészként tervezett kiállítási installációkat, templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat, külföli magyar kiállításokat. Alapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet folyóiratnak, amelyet 1993-ban indított újra.
Gratulálunk a magyar művészeti életben kimagasló teljesítményt nyújtó tevékenységeik elismeréséhez!
(Felhasznált forrás: wikipedia.org)
FÁJÓ SZÍVVEL BÚCSÚZUNK BŐZSÖNY FERENCTŐL, akit településünk vendégeként és a 2014. évi Luspay Kálmán Népdalverseny védnökeként, zsűritagjaként is üdvözölhettünk Dejtáron.
Nyolcvannyolc éves korában október 25 - én hunyt el, a Magyar Rádió egykori főbemondója. Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsen. 1956-tól 1996-ig dolgozott a rádió bemondójaként, 1988-tól főbemondóként. Már rádiósként vették fel az ELTE magyar-történelem szakára, majd újabb három év angol szakos tanulmányok után magyar nyelvészetből doktorált.
A rádió mellett televíziós műsorok készítésében is részt vett. Ezek közül legismertebb a Magyar Televízió népszerű tudományos-ismeretterjesztő magazinja, a Delta című műsor, amelynek több mint 40 éven át volt narrátora. A Kossuth rádióban 2000 pünkösdjétől indult el a magyar harangok történetét bemutató sorozat, amelynek során minden héten más-más templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait kezdetekben ő látta el. Településünkön élményszerű előadás keretében mutatta be a dejtári Római Katolikus Templom harangjainak történetét.
1973-tól volt tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagjaként is tevékenykedett. Nyugdíjazását követően a Központi Papnevelő Intézet rektorának, Bíró László püspöknek meghívására az intézet retorikatanára lett.
Bőzsöny Ferenc elnyerte a Magyar Rádió és Televízió nívódíját, 1997-ben Kazinczy-díjban részesült. 2000-ben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerést vehette át. 2005-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott. Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgára.
EMLÉKÉT ŐRIZZÜK, NYUGODJÉK BÉKÉBEN!
|